A bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma a szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége.

Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében

A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma hazánk egyik legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi, és társadalmi problémája. A szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége. 

A jelenlegi kormány megalakulása óta folyamatosan és kiemelten figyelemmel kíséri, és sorra hozza a lakáshiteleseket segítő intézkedéseket.

Orbán Viktor miniszterelnök "modernkori istencsapásnak" nevezte a devizahitelesek problémáját. 

A miniszterelnök arra kérte az embereket: jól gondolják meg, hogy még egyszer beleugranak-e ilyen kockázatos hitelkonstrukciókba, mert a kormánynak most sikerült megmentenie őket, de ezért "tengelyt akasztottunk a fél pénzügyi világgal, az összes magyar bankkal", és még egyszer aligha fog tudni ilyet megcsinálni.

Hogyan jutottunk ide?

Orbán Viktor kormányfő a 2010. augusztus 17-i kormányülést követően bejelentette, a felelősségre is kitérő jelentés készítésére kérte fel a nemzetgazdasági minisztert, amely föltárja és nyomon követhetővé teszi, hogy miként jutottunk el a biztonságos és támogatott, forint alapú lakáshitelektől a kockázatos devizahitelezésig. A készülő jelentés arra keresi majd a választ, hogy milyen korábbi kormányzati döntések vezettek ide, kit terhel a most kialakult helyzetért a felelősség. A lakosság eladósodottsága 2003 óta gyűrűzik, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1988 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket.

A Medgyessy-kormány korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők „sokba van az államnak”. A Medgyessy-, a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos „használati útmutató” nélkül zöld utat adtak a devizahiteleknek. A könnyen elérhető devizahitelek sok tízezer ember csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak. 

A szocialista kormány olyan mértékben szűkítette és drágította a hitelfelvevők számára a korábbi kedvezményes forinthitelt, hogy a magyar fiatalok, a családalapítók, akik tetőt szeretett volna a fejük fölé, egyszerűen rákényszerültek a devizaalapú hitelekre. Ennek oka az volt, hogy a deviza (jellemzően svájci frank) hitel kamata az államilag – egyre kevésbé – támogatott hitelnél is jóval alacsonyabban alakult. A hiteleknek való kiszolgáltatottságot súlyosbította, hogy az elmúlt nyolc évben a lakosságot folyamatos megszorítások érték. Elgondolkodtató az is, hogy az árfolyamváltozás kockázatára éveken át senki nem hívta fel komolyabban az emberek figyelmét, ami a hitelezőktől még akár érthető is, de az akkori kormányok részéről megbocsáthatatlan.

Ahogy az elmúlt nyolc évben az államadósság is brutálisan megnőtt (2002-ben még a GDP 53 százaléka volt, ez 2010-re 80 százalékra nőtt), ugyanígy az állandó megszorításokat nyögő és valahogy boldogulni akaró lakosság is a hitelekhez menekült. 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománya 1220 milliárd forint volt és ennek mindösszesen 1,3%-át (20 milliárd forint) tette ki a ma legnagyobb problémákat okozó devizahitelek aránya. Mára a magyar lakosság több mint 6300 milliárd forint értékű lakáshitelt nyög, 2002 és 2010 között a devizahitelek összege a 140-szeresére emelkedett! Ez az óriási hitelállomány mind a lakosság, mind az ország számára lehetetlenné teszi a gazdasági növekedést. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete adatai szerint 2011. június végén 1.225.419 lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már van valamilyen késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (kb. 142 ezer) pedig 90 napon túli az elmaradás. A PSZÁF becslései szerint a több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás.

Az elmúlt évek felelőtlen politikáját sok területen szokás emlegeti, de sokan egyetértenek valószínűleg abban, hogy az viszont egyenesen megbocsáthatatlan, hogy a magyar lakosság drámai eladósodását nyolc éven át a szociálliberális kormányzat tűrte, sőt becsukott szemmel nézte. 2003 és 2009 között a kormányok semmit sem tettek annak érdekében, hogy felhívják a lakosság figyelmét az deviza alapú eladósodás veszélyeire, és semmit sem tettek annak érdekében, hogy akár törvényekkel megpróbálják kordában tartani, megfékezni. Sőt, az emberek rá voltak kényszerítve a hitelfelvételre, mert nem volt államilag támogatott otthonteremtési program, és mert az utolsó cseppig ki voltak zsigerelve a megszorítások és agyonadóztatott bérük miatt.

Statisztikai jelentés a lakáshitelesek helyzetéről

Magyarország mára legsúlyosabb szociális, gazdasági és pénzügyi problémája a kormányülések állandó napirendi pontját képezi a kormány alakulása óta. A kabinet a további – a Nemzeti Eszközkezelő működtetéséhez szükséges - kormányzati döntések megalapozásához részben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján elemezte az érintett kör szociális és pénzügyi helyzetét. A kormány számára készült jelentés szerint 2011 nyarán 576 ezer háztartásnak volt lakáscélú jelzáloghitele, 1millió 900 ezer főt - tehát minden ötödik magyar embert - érintett a lakáshitelezés. A háztartások közel felének, 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele volt. A hitelt felvevő családok jellemzően gyermeket nevelő családok: a gyermekes családok több mint egynegyede rendelkezik lakáshitellel.

A lakáshitelesek több mint kétharmada (68%) nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele arányban devizahitelesek, akiknek 23%-a fizetési nehézséggel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, ők is fele arányban szintén devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett), akiknek 28%-a küzd fizetési nehézséggel. Sok - 150 ezer - család egy gyermeket nevel. A fizetési nehézség is jellemzően a gyermeket nevelőknél nagyobb, mint a gyermekteleneknél, és a gyermekek száma egyenes arányban befolyásolja a fizetési képességet. Az érintett háztartások jövedelmi helyzete változatos, a legalacsonyabb jövedelmi szinttől a legmagasabb szintig minden típusú háztartásban közel azonos arányban előfordul mind a deviza, mind a forint alapú jelzáloghitel. Legnehezebb helyzetben az a 72 ezer háztartás van, amelyek esetében minden családtag munkanélküli vagy inaktív. A jelzáloggal terhelt ingatlanokat tekintve elmondható, hogy az átlagos lakásnagyság 85 nm, az egy személyre jutó átlagos alapterület 26 nm.

A hitelfelvevők kétharmada (385 ezer család) 50-100 nm közötti lakásban lakik. A vidéki és a főváros háztartások közel azonos nagyobb arányban adósodtak el, és a fizetési nehézséget nézve a is ugyanolyan arányban nehéz helyzetben vannak. Budapesten körülbelül 7000 devizahiteles család, vidéken 54 ezer devizahiteles család küzd törlesztési gondokkal. Az elmúlt évek során egyre nőtt a fizetési nehézséggel küzdők száma, idén az összes érintett háztartás 16%-ában előfordult, hogy a megelőző 12 hónapban késve vagy egyáltalán nem tudott törleszteni. A devizahitelt felvevőknél a fizetési nehézség fokozott, több mint egyötödük (21%) küzd fizetési nehézségekkel, a forintalapú hitelt felvevőknél ez az arány 11%. A jövedelemi helyzet és a fizetési nehézség egyértelműen összefügg. A legnagyobb kockázatot egyértelműen a munkahely elvesztése okozza. A fizetési nehézséggel küzdő devizahiteles családok egyharmadában valamelyik családtag munkanélküli.

Mi tett, mit tesz a jelenlegi kormány a bajba jutott lakáshitelesek érdekében?

Kilakoltatási moratórium

2010 májusában, amikor a jelenlegi kormány megalakult, már az első kormányülésen döntést hozott arról, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja, először 2010.december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, és végül 2011. július 1-jéig. A kilakoltatást moratóriummal a kormány oltalmat adott a legnehezebb helyzetbe került adósoknak, s megakadályozta, hogy utcára kerüljenek és hogy, a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által fenntartott szociális intézmények működését se lehetetlenítse el.

2011. december 1-jétől újra életbe lépett a téli kilakoltatási moratórium

Ahogyan az már az elmúlt években is érvényesült: december 1-jétől március 1-jéig ismételten élt a téli kilakoltatási moratórium. A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében minden év december 1-jétől március 1-jéig tartó időszakában – néhány kivétellel – nem kerül sor lakóingatlanok kiürítésére, vagyis természetes személyek kilakoltatásra. Ebben az időszakban is kiürítik ugyanakkor az önkényesen elfoglalt lakásokat, illetve akkor is megtörténik a kilakoltatás, ha a kiköltözésre köteles személy más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult. Az elhalasztott lakáskiürítésekre 2012. március 1-jét követően kerül sor.

Ha az adós a kiköltözési kötelezettségének eleget tesz és nem akadályozza azt, a kiköltözési határidő lejártát követő 8 napon belül előterjesztett kérelmére megilleti


  • az 5 millió forint alatti árverési vételár esetén annak 1%-ának,
  • 5 millió forint és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 50 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 0,5%-ának,
  • 10 millió Ft és azt meghaladó összegű árverési vételár esetén 75 000 forint és az a 10 millió forint feletti rész 0,25%-ának megfelelő összeg.


Az önkéntes kiköltözés nemcsak az eljárás költség- és időigénye szempontjából bír jelentőséggel, hanem az ingatlan iránt mutatkozó keresletet is alapvetően befolyásolja. Az árverési értékesítések sikerét ugyanis nagyban gátolja az, hogy a vevők nem látják garantáltnak az ésszerű időben történő birtokba kerülésüket: azt a jogorvoslati eljárások lebonyolítása, a kiköltözési haladék igénylése, illetve az esetleges kilakoltatás is késlelteti. Ennek bekövetkezését próbálja megelőzni a 2012. július 1-jén hatályba lépő törvény.

Bajba jutott lakáshiteleseket segítő törvénycsomag lépett életbe 2010. novemberben

2010. november 27-én kormánypárti képviselők javaslatára életbe lépett a nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvénycsomag is. Ez több oldalról nyújt védelmet a bajba került lakáshiteleseknek:


  • a bankoknak kötelező a deviza középárfolyam vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alkalmazása,
  • az adósoknak ingyenesen, illetve minimális díj ellenében rendelkezésre áll az előtörlesztés lehetősége,
  • a futamidő alatt egy alkalommal díjmentessé vált a futamidő legfeljebb öt évvel történő-meghosszabbítása is, ha a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van.


A bankok csak szigorú szabályok mentén emelhetik egyoldalúan, az adós terhére a kamatot és más tekintetben nem módosíthatják egyoldalúan, az ügyfél számára hátrányos módon a lakáscélú szerződéseket. A törvény szerint a lakáscélú szerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. A kormányrendelet meghatározza, hogy lakáscélú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseknél a pénzügyi intézmény milyen feltételek esetén emelheti a kamat mértékét.

Öt pontos otthonvédelmi akcióterv lehet a problémák megoldásának első lépése

Több hónapos tárgyalást követően ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a kormány és a Magyar Bankszövetség a lakáshitelesek megsegítésére. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a Bankszövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be 2011. május 30-án. A kormány a tárgyalásokon azt az álláspontot képviselte, hogy azt senki se várja, hogy a kormány kiváltja a bankokat ezekből a saját maguk által vállalt kötelezettségekből. A miniszterelnök elmondta, hogy nem lehet bele nyomni kormányt egy olyan megállapodásba, amely aránytalanul osztja meg a felelősséget a kialakult helyzetért. Nem köthet a kormány egy olyan megállapodást, amely a közpénzek, a költségvetés számára kedvezőtlen, a pénzrendszer számára pedig kedvező. Ez nem volna helyes.

Az öt fő pont, amelyben a kormány és a bankok megállapodtak:


  • Árfolyamgát.
  • Fokozatos, limitált árverezés.
  • Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő.
  • Devizaalapú lakáshitelezés – feltételekkel.
  • Otthonvédelmi kamattámogatás.


A kormány június 9-én terjesztette az Országgyűlés elé az akcióterv végrehajtásához szükséges a devizahitelek törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerintézkedésének rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet sürgősséggel tárgyalt a parlament, és június 20-án fogadta el azokat.

Árfolyamok rögzítése

Mi az árfolyamrögzítés célja?

Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye.

Mi a lényege?

A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 2,5 forinton rögzítik a programban résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 60 hónapig.

Hogyan lehet igényelni?

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek eredetileg 2011. december 31-ig írásban kérhették hitelezőjüknél, hogy törlesztési árfolyamukat 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig rögzítsék. A Kormány és a Bankszövetség december 15-i megállapodása alapján a törleszteni képes adósoknak azonban még egy évig, 2012 végig lehetőségük van az árfolyamgátban való belépésre. A megegyezés szerint az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lesz biztosítva. Az erről szóló törvényt az Országgyűlés 2012. március 19-én fogadta el.

Mi történik a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséggel?

A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. A Magyar Állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 %-ért a rögzített árfolyamalkalmazási időszaka alatt, továbbá kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 25 %-ért a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően. Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.

A Kormány és a Bankszövetség közötti december 15-i megállapodás kiegészítette a szabályokat azzal, hogy az árfolyam-különbözetből eredő tartozás jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig biztosított. Az érintetteknek a tőketartozást piaci árfolyamon kell megfizetniük 2017 júliusától, a kamattartozást azonban svájci frank alapú hitelnél 180 forintos, euró alapúnál 250 forintos, japán jen alapúnál 2,5 forintos árfolyamon kell törleszteniük. A 180-270 forintos svájci frank, a 250-340 forintos euró és a 2,5-3,3 forintos japán jen közötti árfolyamsávokban az adós az alsó értéken törleszt, az árfolyamgát feletti rész pedig gyűjtőszámlára kerül, ám ennek a számlának csak a tőkerészét kell megfizetnie. A hitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatot a bankok és a kormány fele-fele arányban fedezi. Tehát a 270 forint/frank, a 340 forint/euró és a 3,3 forint/japán jen árfolyamszintek feletti árfolyamkockázat a költségvetést terheli.

Milyen kamatot számítanak a gyűjtőszámla-hitelre?

A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forint alapú hitelként a bankok számára is törvényben előírt 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik, ami jelenleg 6,09%. Ezáltal a bank nem tesz szert profitra a gyűjtőszámlára nyújtott hitelen. Mennyivel lehet alacsonyabb a törlesztőrészlet rögzített árfolyamnál? Az árfolyamrögzítés időszaka alatt a jelenlegi árfolyamszinteken számítotthoz képest a törlesztőrészlet svájci frank esetén 30%-kal, japán jen esetén 20%-kal, euró alapú hitelek esetén pedig közel 10%-kal lesz alacsonyabb.

Mire lehet számítani az árfolyamrögzítés lejárta után?

Előzetes tájékozódásként javasoljuk használni a PSZÁF kalkulátorát, amely képes azt megmutatni, hogyha valaki árfolyamrögzítést kér, körülbelül milyen törlesztő részletre számíthat a közel, illetve a távolabbi jövőben: A kalkulátor elérhető itt. A kormány augusztus 17-i ülésén döntött arról is, hogy az árfolyamrögzítés (maximum 36 hónapos időszakra szóló) lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztő összege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatti utolsó törlesztő részlet összegének 15%-át, emellett a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik. Ezt az augusztus 22-én megjelent, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésről szóló 163/2011. (VIII. 22.) kormányrendelet határozza meg.

Az adósnak van lehetősége azonban magasabb törlesztő részletet is vállalnia, a rögzített árfolyam alkalmazási időszak lejárta előtti 60. napig írásban kérheti bankjától, hogy az általa a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján havonta fizetendő törlesztő részlet összege meghaladja a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15%-át. A kérelemben az adós meghatározza a havonta fizetendő törlesztő részlet összegét. A bank az adós írásbeli kérelmében megjelölt maximum havi törlesztő részlet alapján állapítja meg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret szerződés futamidejét és a havonta esedékes törlesztő részlet összegét. A bank a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjától számított 15 napon belül írásban értesíti az adóst a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejéről és az első kamatperiódusra érvényes havi törlesztő részlet forint összegéről.

Alapesetben, ha valaki a maximum 15%-kal magasabb törlesztőrészletet választja, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb 30 évvel haladhatja meg a devizakölcsön eredeti futamidejét. A devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje eredetileg legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhetett, a kormány azonban 2011. október 21-i kormányrendeletével módosította a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékéről szóló augusztusi kormányrendeletet, így bizonyos esetben túlnyúlhat a hitelkeret-szerződés futamideje a hiteladós 75. életévén. Az eredeti rendelet úgy fogalmazott, hogy a devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A módosítás szerint a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje ezután is legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig tarthat, azonban kiegészül azzal, hogy "csak több hiteladós esetén haladhatja meg a hiteladós 75. életévét akkor, ha van olyan hiteladós, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévét".

Kinek érdemes árfolyamrögzítést kérni?

A kormány felhívja az érintettek figyelmét, hogy mindenkinek nagyon komolyan át kell gondolni, és végig kell gondolni, hogy érdemes-e az árfolyamrögzítést kérnie, vagy nem. Nagyon fontos, hogy az adós a bankkal kommunikáljon, keresse közösen a megoldást. Az az adós, aki ha nehezebben is, de képes fizetni a megnövekedett svájci frank árfolyam ellenére a törlesztő részletet annak mindenképpen jobb, ha az eredeti szerződési feltételek változatlansága mellett továbbra is törleszti. Az árfolyamgát tehát azoknak lehet leginkább megoldás, aki jelenleg olyan nehéz helyzetbe került (pl. elveszített munkáját vagy hasonló krízis helyzet) ami szinte lehetetlenné teszi, hogy a közeljövőben törlessze az adósságát.

Ki vehet részt az árfolyamrögzítésben?

A programban minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Tehát összességében azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik vagy szerződésszerűen rendesen tudták törleszteni a havi törlesztőrészleteiket, vagy minimális hátralékkal rendelkeznek, ez kb. 100 ezer családot érint.

A programban való részvétel feltételei

Az a hiteladós élhet ezzel a lehetőséggel:


  • akinek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot.
  • aki nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
  • a hitel felvételekor a hitelösszeg nem haladta meg a 20 millió forintot.


A kormány eredetileg azt javasolta, azok kérhessék az árfolyamrögzítést, akiknek a fedezetül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 30 millió forintnál. Ezen módosító javaslatok elfogadásával úgy változtatott a Ház, hogy ne a lakás érteke, hanem a felvételkori hitelösszeg legyen döntő és ne 30, hanem 20 millió forint legyen az értékhatár.

- amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás nincs folyamatban.

Tehát összességében az árfolyam-rögzítést nem vehetik igénybe azok, akik 90 napnál régebben tartoznak, sem azok, akik 20 millió forintnál több kölcsönt vettek fel, és azok sem, akik saját bankjuktól korábban már kértek hitelkönnyítést. A feltételek között eredetileg szerepelt az a kikötés, hogy akkor élhet az adós az árfolyamrögzítés lehetőségével, ha a többi feltételt teljesíti és a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31. napját követő időpont. Azonban a kormány 2011. augusztus 31-i ülésén úgy döntött, hogy azon hiteladósok is kezdeményezhetik az árfolyamrögzítést, akiknél a devizakölcsön végső lejárata 2015. január 1-jét megelőző időpont. A szükséges törvénymódosítást az Országgyűlés 2011. szeptember 12-én elfogadta.

Melyik hónaptól lehet számítani a rögzített árfolyamú törlesztő részletre?

A 2012. március 19-én elfogadott törvény alapján az április 1-jei hatálybalépés után a bankok eredeti határidők szerint kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi lakáshitelesét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok azonban e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet. 2012. április 23-án a Bankszövetség bejelentette, hogy az addig a közszférából beérkezett összesen 30 ezer kérelem mellett lehetőséget lát arra, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kérésére a határidőket előrehozzák és így felgyorsítsák az árfolyamgátra irányuló kérelmek befogadását. A Bankszövetség ezért arra kéri a bankokat, hogy a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők számára az eredetileg tervezett június 1. helyett május 2-tól, a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek számára pedig az eredetileg tervezett szeptember 1. helyett augusztus 1-jétől nyissák meg az árfolyamgátas megoldáshoz való csatlakozás lehetőségét.

Az árfolyamgáthoz elsőként csatlakozó ügyfelek már júniusban rögzített árfolyamon számolt, alacsonyabb törlesztőrészletet fizethettek. Az árfolyamrögzítés iránt továbbra is jelentős az érdeklődés.

Az állami támogatású Fészekrakó Programban résztvevők jogosultak-e árfolyamrögzítésre?

Igen, amennyiben az általános törvényi feltételeknek egyébként megfelelnek. A kormány 2011. augusztus 31-én döntött arról, - tapasztalva azt, hogy a Fészekrakó programban résztvevő ügyfeleket néhány esetben elutasították - hogy a jogszabályt egyértelműsíti, a „fészekrakósok” előtti jogi akadályokat elhárítja. Az árfolyamgát bevezetése óta több lakossági jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a bankok az államilag támogatott Fészekrakó Programot fizetéskönnyítő eljárásnak tekintik, ezért visszautasították a hozzájuk forduló ügyfeleket.

A problémát érzékelve a kormány vállalta, hogy elhárítja a jogi értelmezésből adódó akadályokat a devizahitellel rendelkező fészekrakósok elől. Ezt a vállalást a kormány teljesítette, augusztus 31-i ülésén döntött róla, hogy törvénymódosítást és ahhoz kapcsoló kormányrendelet-módosítást kezdeményez, hogy a Fészekrakó programban résztvevők is igénybe vehessék az árfolyamrögzítést. Az Országgyűlés 2011. szeptember 12-én elfogadta a törvénymódosítást, így az most már egyértelműen és kétséget kizáróan kimondja, hogy olyan devizakölcsönökre is alkalmazható az árfolyamrögzítés, ahol a fedezet egy része nem jelzálog, hanem állami kezesség. A közel harmincezer Fészekrakó hitelszerződésből, 19 ezer 235 darab svájci frank alapú és 555 darab euró alapú, ennyi családnak nyílik meg a lehetőség az árfolyamrögzítésre, mint a devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedés egyikére. A törvénymódosítás 2011. szeptember 22-én lép hatályba.

Milyen költségekre számítsak, ha árfolyamrögzítést kérek?

Sem a bank, sem a közjegyző nem kérhet díjat az ügyféltől. Nem terhelhető az ügyfélre közjegyzői díj az árfolyamrögzítéssel járó hitelszerződés-módosításért, illetve az alapján tett tartozás elismerő nyilatkozatért. Ezek kiállítását, lebonyolítását az ügyfelek számára ingyenesen kell biztosítani.

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződésmódosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény (tehát a bank) köteles. Az erről szóló 25/2011. (VIII. 22.) közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendeletmódosítás augusztus 22-én jelent meg. Az ügyfelek számára „nulla forintos” közjegyzői díj előírásával a kormány egy újabb lehetséges terhet kíván levenni a bajba jutott devizahitelesekről, akiknek jelentős része két gyermeket nevelő család, ahogy az egy frissen végzett statisztikai jelentésből kiderül. Az augusztus 12-én életbe lépett árfolyamrögzítéshez kapcsolódó gyűjtőszámla-hitel létesítés közjegyzői díjáról a kormány képviselői korábban szakmai szintű egyeztetést kezdeményezett a bankszövetség és az Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviselőivel. A közjegyzők 10-20 ezer forintos közjegyzői díj megállapítását kérték, ezt a javaslatot a kormány nem fogadta el, a bajba jutottak rendkívül nehéz, minden forint kiadásra érzékeny pénzügyi helyzetére tekintettel.

Kedvezményes árfolyamvédelmi rendszer a közszférában

A kormány 2012. január 19-ei ülésén felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerének feltételeit, készítse elő a megvalósításhoz szükséges jogszabályt, és tegyen javaslatot a működtetéshez szükséges forrás biztosításának módjára. A kormány 2011. december 15-én megegyezett a Bankszövetséggel, mely szerint a korábbi árfolyamgát rendszerét a hitelesek számára meghosszabbítja 2012 végéig és kedvezőbbé teszi azt. (Ennek részleteit lásd lentebb a Kormány és Bankszövetség megállapodása résznél).

Az a közszférában dolgozó személy, aki


  • deviza alapú, jelzálog fedezetű hitelt vett fel,
  • a bankjánál kezdeményezte a végtörlesztést 2011. december 30-ig,
  • ezt bejelentette munkáltatójának, de mégsem tudott élni a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével az előző bekezdésben felsoroltakon túl, a következő kedvezményekben részesül:


1. A közszférában dolgozók kérelmét a bankok soron kívül bírálják el – ez akár több hónapos előnyt jelent.

2. Az állam a közszférában dolgozók esetében gyermekszámtól függően kamattámogatást nyújt a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3% a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1% kamattámogatás jár.

3. Az állam az árfolyamgát rendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege megegyezik a 2012. február 1. és az első árfolyamgát feltételei alapján fizetendő törlesztőrészlet időpontja – de legkésőbb 2012. július 1. – közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével. Ezzel a közszférában dolgozók valójában akkora támogatáshoz juthatnak, mintha 2012 februárjától az új típusú árfolyamgát szerint, rögzített árfolyam mellett (CHF/HUF: 180; EUR/HUF: 250; JPY/HUF: 2) törlesztették volna hitelüket. Az erről szóló törvény 2012. március 19-én fogadta el az Országgyűlés. A törvény hatályba lépését követően a közszférában dolgozó jogosultaknak jelezniük kell az árfolyamgát rendszerbe való belépés szándékukat a bankok irányába.

A közszférában dolgozókat segítő árfolyamvédelmi rendszerről itt olvashat bővebben.

Annak érdekében, hogy minél több érintett élhessen a kedvezménnyel, egy június 22-én az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosítási javaslat a jelenleg hatályos 2012. július 1-jei szerződéskötési határidőt kitolná 2012. szeptember 30-ig.

Egyösszegű végtörlesztés lehetősége 2012. február végéig rögzített árfolyamon

A Fidesz-KDNP a 2011. szeptember 7-8-9-i frakcióülését követően javaslatot tett arra, hogy az otthonvédelmi akciótervben már megállapított devizaárfolyamokon - 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében - tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök 2011. szeptember 12-én bejelentette a parlamentben, hogy az erre vonatkozó javaslatot támogatni fogja. Rogán Antal szeptember 16-án terjesztette az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot, amelyet szeptember 19-én megszavaztak a képviselők. Az egyösszegű végtörlesztés rögzített árfolyamon 2011. szeptember 29-től volt igényelhető.

A törvény átmeneti időre lehetővé tette, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék, illetve meghatározott körben adó- és illetékmentességet írt elő a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban részt vevők és a szociálisan rászorulók megsegítése érdekében. A devizahiteleseknek a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igényüket 2011. december 30-ig kellett bejelenteniük a bankjuknak. A Kormány és a Bankszövetség 2011. december 15-én megkötött megállapodása alapján a hiteleseknek a végtörlesztéshez rendelkezésre álló fedezetet 2012. január 31-ig kellett igazolniuk és a végtörlesztést 2012. február végéig kellett teljesíteniük.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthették az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Emellett az adósoknak vállalniuk kell az áthidaló- vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás végtörlesztését is, amennyiben devizakölcsönükhöz kapcsolódik ilyen. Azok élhettek a végtörlesztéssel, akiknek a devizahitelük fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgált, illetve későbbi módosításoknak köszönhetően a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél és deviza alapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is igénybe vehető volt a lehetőség. A Kormány újabb segítséget adott a devizahiteleseknek a 2012. évi adótörvények keretében módosított szabályozással is, melyet 2011. november 21-én fogadott el az Országgyűlés. A döntés szerint a munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhattak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre, így még többen élhettek ezzel a lehetőséggel.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet adatai szerint 169.256 devizahiteles törlesztette 1.354 milliárd forint értékű devizahitelét fix árfolyamon, így esetükben megszűnt a devizakockázati kitettség, miközben a végtörlesztés nyomán az érintett devizahitel-állomány közel negyedével csökkent. A végtörlesztett hitelek mintegy 97 százaléka, 163.555 darab szerződés svájci frank alapú ingatlancélú hitel volt, az euró és a japán jen alapú kölcsönök száma mindössze 1.938, illetve 3.763 darab volt. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege fix végtörlesztési árfolyamon mintegy 5,8 millió forint volt. A PSZÁF összesítése szerint az ügyfelek 69 százaléka kiváltó forinthitel igénybe vétele nélkül végtörlesztette devizatartozását.

Limitált árverés

2011. július 1-jéig - a kilakoltatási moratóriumhoz hasonlóan- a kormány árverezési moratóriumot tartott fenn a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonságának érdekében. A kormány a Bankszövetséggel történt tárgyalások és az ötpontos akcióterv kidolgozásának részeként, az árverési moratóriumot - feltételekhez szabva – feloldotta. Az erről szóló jogszabályt az Országgyűlés június 20-én fogadta el. A törvény célja, hogy csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése, ezért létrejön a kényszerértékesítési kvótarendszer, mely az árverezéseket szabályozza. Meghatározott ideig (2015-ig) csak szűk feltételekkel engedik a lakások, családi házak árverését, egyrészt, hogy a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonsága érdekében, másrészt, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány indokolatlanul magas hányada.

Ezzel - a hitelezőket és az adósokat egyaránt sújtó - piaci áresés mérsékelhető, másrészről csökkenthető a lakások elvesztése miatt a szociális ellátórendszerre nehezedő teher is. Az átmeneti, 3 évre tervezett intézkedés célja továbbá, hogy a felmerülő lakhatási kockázatok is minimalizálhatók legyenek, és a tömeges kényszerértékesítések is elkerülhetők legyenek. A törvény értelmében a hitelezők 2015. január 1-jéig csak korlátozott körben tudnak élni követeléseikkel. Ez alatt az átmeneti idő alatt kerül sor azon további intézkedésekre, melyekkel a lakáshitelesek fizetőképessége visszaállítható, illetve – ha erre már nincs lehetőség – a bedőlt hitelek rászoruló adósai számára is megteremthetők az ideiglenes lakhatási lehetőségek. A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A kvóta 2011-ben 2%, 2012-ben 3%, 2013-ban 4%, 2014-ben pedig 5%. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül. Az eredeti javaslat szerint az árverési és kilakoltatási moratórium hatálya alól 2011. július 1-jétől kikerültek volna a nagy értékű ingatlanok, vagyis azok, amelyeknek az esetében a hitelösszeg a hitelfolyósításkor meghaladta a 20 millió forintot, a lakóingatlan lakáshitel-szerződésben meghatározott forgalmi értéke pedig a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával azonban lehetővé vált, hogy 2011. október 1-jéig ezeknek a lakóingatlanoknak is legfeljebb a 2 százalékát lehessen értékesíteni. Az Eszközkelező által megvásárolt ingatlanokat a Kormány és a Bankszövetség közötti december 15-i megállapodás alapján nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni. 2015. január 1-jével a kényszerértékesítési kvóták is megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése ezt követően újra az általános szabályok szerint történik.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének május 22-én közzétett statisztikái szerint a pénzintézetek a második negyedévben 3.185 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, 2011. október 1-je óta pedig összesen 8.067-et. A második negyedévben 107.302 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem. Ezekből a 3 százalékos kvóta alapján 3.792-t kényszerértékesíthettek volna, de csak a kvóta 84 százalékát használták ki a bankok, így 3.185 lakóingatlan jut erre a sorsra.

Nemzeti Eszközkezelő

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) útján megkezdte működését a Nemzeti Eszközkezelő Társaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. Vagyonkezelő Igazgatósága 2011. augusztus 29-én elfogadta a Nemzeti Eszközkezelő alapító okiratát. Az eszközkezelő vezérigazgatója határozatlan idejű megbízással Csillag Tamás, aki közgazdász, tíz éven át volt a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója, azt megelőzően több befektetetési részvénytársaságnál vezető. A társaság belső felügyelő bizottsági tagjainak pedig Fürjes Balázs Zoltánt, Andrelli Tibort és dr. Müller Tibort választotta meg. Az Eszközkezelő működési rendjéről további kormánydöntések várhatóak, hiszen össze kell hangolni például a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások Nemzeti Eszközkezelő Társaság általi megvásárlásának a bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés szabályait. A kormány 2011. június 28-i határozatában rögzítette az Eszközkezelő létrehozásához szükséges feladatokat. A 2011. július 18-án megjelent határozatában a kormány elrendelte 2 milliárd forint forrás azonnali átcsoportosítását az Eszközkezelő javára. A határozat szerint az Eszközkezelő 2014. december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg. Az Eszközkezelő segíteni tud úgy, hogy a bajba jutott adósok lakását megvásárolja, és bérleti jogot kínál fel a korábbi tulajdonosnak. A kormány mindemellett az önkormányzatok megoldási javaslataira is számít, például, hogy a náluk rendelkezésre álló üres lakásokat ugyancsak be lehetne vonni a nehéz helyzetbe került családok elhelyezésére.

Az Eszközkezelőről szóló június 28-i kormányhatározat módosításaként augusztus 10-én újabb kormányhatározat jelent meg, mely szerint azonnali hatállyal ki kell dolgozni a kényszerértékesítésre kiválasztott lakások az Eszközkezelő általi megvásárlása során alkalmazandó olyan vételi árat, amely a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelbiztosítéki értékhez igazodik. Azt fontos hangsúlyozni, hogy az Eszközkezelő kizárólag a jelzáloghitellel terhelt lakások megvásárlását bonyolítja le.

A szociális családi házak építésére nem terjed ki a tevékenysége. Amennyiben az Eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal, vagy az illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával oldható meg az adós lakhatása. Az augusztus 10-én megjelent kormányhatározat szerint 2011. december 31-ig kell meghatározni azokat a pontokat, ahol a Szociális Családiház-építési program és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működése összekapcsolódhat. A kormány 2011. szeptember 28-án elfogadta a szociálisan rászorult jelzálog-hiteladósok lakóingatlanának Nemzeti Eszközkezelő által történő megvásárlása feltételeinek, a vagyon kezelésének, a lakásbérleti szerződés megkötésének szabályait.

A megoldás szerint mind a három fő érintett meghozza saját áldozatát a válsághelyzetből való kilábalás érdekében:

- hiteladós a továbbiakban nem tulajdonosként rendelkezik az ingatlannal, de mint bérlő az ingatlanban maradhat és lehetősége van az ingatlan visszavásárlására,

- a korábban hitelt nyújtó pénzügyi intézmény megkapja a jelzáloggal fedezett követelése egy részét, de cserébe lemond az ezt meghaladó követelésrészről és belépési pontként részt vesz a konstrukció lebonyolításában,

- az állam pedig meghatározott feltételek szerint kifizeti a vételárat és állami tulajdonba veszi az ingatlant, melyre bizonyos ideig visszavásárlási lehetőséget biztosít a korábbi tulajdonosnak, aki bérlőként tartózkodik az ingatlanban.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. november 5-én törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a Nemzeti Eszközkezelőről, melyet 2011. december 5-én fogadott el a Parlament. A Nemzeti Eszközkezelő felállításának az a célja, hogy a magyar állam meghatározott feltételek fennállása esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló személy, azaz a hiteladós lakhatását biztosító lakóingatlan megvásárlásáról, majd közreműködjön abban, hogy a megvásárolt lakóingatlanban a hiteladós és a vele egy háztartásban élő személyek bérleti díj fizetése ellenében továbbra is ott lakhassanak. Az Eszközkezelő a megvételre ajánlott ingatlant akkor vásárolja meg az eredeti szabályok szerint, ha az adós vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorult, illetve ha legalább két gyermeket nevelnek. A Kormány és a Bankszövetség által 2011. december 15-én aláírt megállapodás bővíti azok körét, akik igényelhetik a lehetőséget azáltal, hogy feltételként egy gyermeket jelöl meg. A törvénymódosítást várhatóan a következő hetekben fogadhatja el a parlament. További feltétel, hogy az ingatlanon 2009. december 30-a előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog legyen, és annak fedezetét csak a szóban forgó ingatlan képezze, illetve hogy a bank az ingatlant árverezésre jelölte. Az adós ebben az esetben az árverésről szóló értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül kezdeményezheti, hogy lakását az állam vásárolja meg. A hitelező pénzintézetnek – miután megvizsgálta, hogy a szükséges feltételek fennállnak - a szándéknyilatkozat benyújtásától számított 30 napon kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárul-e, elfogadva a vételár rá eső hányadát, és lemondva az adóssal szemben fennálló minden egyéb követeléséről.

A törvény megteremti a már folyamatban levő végrehajtási eljárás szüneteltetésének lehetőségét. Feltétel továbbá az is, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan hitelszerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, más településeken a 10 millió forintot, a kölcsön összege pedig a forgalmi érték 80 százalékát (államilag támogatott hitelnél a forgalmi érték száz százalékát). Ugyancsak feltétel, hogy az adós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától folyamatosan az érintett lakóház vagy lakás legyen. A törvény szerint a hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként, s ha rendeződik a helyzete, visszavásárolhatja a lakást vagy az érintett ingatlant.

A bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét a kormány rendeletben határozza meg. Visszavásárlás esetén a vételár a jelzáloghitel szerződésben meghatározott forgalmi értéknek a szerződés megkötésekor kifizetett önerő értékével és a jelzáloghitel szerződés megkötésétől a hiteladós által kifizetett tőketörlesztések összegével csökkentett értéke, vagy a Nemzeti Eszközkezelő által a lakóingatlanért fizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összege közül a magasabb összeg. A konkrét vételár a forgalmi értéknek az adott ingatlan fekvése szerint meghatározott százalékos aránya, Budapesten és a megyei jogú városokban a forgalmi érték 55 százaléka, egyéb városokban az 50 százaléka, más településeken a 35 százaléka. Az ingatlan visszavásárlására csak az adásvételi szerződés megkötésétől számított 6 hónap után lesz lehetőség, és az 24 hónapig áll fenn azzal a kikötéssel, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén (például, ha tartósan nem fizetik a bérletet), ez a jog is megszűnik.

Szintén a Kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás mondja ki, hogy az Eszközkezelő 2012 év végéig 8 ezer, 2013 végéig összesen 15 ezer, 2014 végéig pedig összesen 25 ezer ingatlant vásárol meg. A Kormány 2012. március 21-i ülésén döntött az Eszközkezelő programjában résztvevő lakások bérleti díjairól. A lakbér kiszámításának módját a kormány a társadalmi szolidaritást szem előtt tartva és az Otthonvédelmi Akciótervben foglaltakkal összhangban rögzítette. Az erről szóló kormányrendelet 2012. április 12-én jelent meg. Az elfogadott kormányrendelet szerint az ingatlan forgalmi értékének másfél százaléka lesz az éves bérleti díja annak a lakásnak, amelyet megvásárol a bajba került devizahitelestől a Nemzeti Eszközkezelő, a korábbi tulajdonos pedig visszabérel a társaságtól. A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5 százalékának egy tizenketted része. A lakbér összegének változását a bérbeadó évente február 28-áig írásban közli a bérlővel.

Az így megállapított bérleti díj nem jelenthet vállalhatatlan terhet a bérlőnek. Például egy 4 millió forint értékű lakás bérleti díja 5000 forint, egy 8 millió forint értékű lakásé 10 ezer forint, egy 10 milliósé 12 500 forint, míg az eszközkezelő által maximálisan megvásárolható 15 millió forint forgalmi értékű lakás bérleti díja 18 750 forint lesz. A lakbérek az infláció mértékével megegyezően változnak majd. A bérleti szerződések azután köthetőek meg, hogy a bank, az eszközkezelő és a jelenlegi tulajdonos között létrejön az a megállapodás, amely alapján az állam lesz a tulajdonos.

Május közepén az Eszközkezelő megkötötte az első adásvételi és bérleti szerződéseket. Akikkel szerződést kötött az Eszközkezelő, ott a hitelező felfüggeszti a végrehajtási eljárást.

Az eddig felajánlott ingatlanok forgalmi értéke 5,1-7,8 millió forint között szóródik, ennek megfelelően a kifizetendő vételár 2,5-3,9 millió forint közé esik. Az ingatlanok jellemzően az ország keleti régióiban helyezkednek el, budapesti ingatlant a hitelezők eddig nem ajánlottak fel. A két-, vagy többgyermekes ingatlantulajdonosok mindegyike megfelelt a törvényben foglalt szociális feltételeknek.

Ahhoz, hogy az Eszközkezelő kormány és a bankszövetség megállapodása szerint idén 8 ezer ingatlan tudjon megvásárolni, szükség volt arra a törvénymódosításra, melyet 2012. június 11-én fogadott el az Országgyűlés és ami a jelenleginél szélesebb kör számára teszi elérhetővé a programot. Az eszközkezelő a kormány és a bankszövetség megállapodása szerint az eredetileg tervezett ötezer ingatlan helyett 25 ezer lakóingatlant vásárol meg 2014-ig. A módosítással megszűnt az ingatlan megvásárlásánál az a feltétel, hogy a hiteladós vagy a vele együtt élő házastársa vagy élettársa legalább két gyermeket kell, hogy neveljen. A módosítás olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek az Eszközkezelő által megvásárolt lakások korábbi tulajdonosainak nyújt nagyobb biztonságot, így például a bérlő halála után a vele együtt lakók tovább bérelhetik az ingatlant. Rögzíti azt is, hogy az önkormányzatok beleegyezésével tulajdonukba kerülhetnek az igazgatási területükön lévő ingatlanok. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t a jogszabály kiveszi a társasági adó hatálya alól, hiszen a társaságnak költségvetési támogatással működő állami vállalatként a lehető legkisebb veszteséggel kell működnie. Az Eszközkezelőnek a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú lakóingatlanok után vagyonkezelési díjat nem kell fizetnie, és visszapótlási kötelezettség sem terheli a jövőben.

A törvény kitér arra, hogy a lakóingatlanokat átvevő települési önkormányzat a lakás önkormányzati tulajdonba kerülését követő két éven belül a bérlőnek az eszközkezelővel kötött bérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket nem határozhat meg. Kimondja azt is, hogy a lakóingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adását a vagyonkezelő abban az esetben kezdeményezi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternél, ha a települési önkormányzat a területén levő összes, az eszközkezelő által megvásárolt lakóingatlant átveszi. Az eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakás ingyenes önkormányzati tulajdonba adása esetén az önkormányzat az átadott vagyont elsősorban bérleti szerződés alapján, bérbeadással hasznosítja.

Szigorú feltételekkel visszaáll a deviza alapú lakáshitelezés

2010 nyarán az Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy megtiltotta az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. Erre azért volt szükség, hogy megálljon a lakosság további eladósodása, amely az otthon elvesztésének kockázatot hordozza. Az ötpontos akcióterv része hogy ezt a szigorú tilalmat feloldja az Országgyűlés, ez a 2011. június 20-i zárószavazáson meg is történt. Az EU szabályai szerint ugyanis a deviza alapú lakáshitel lehetőséget nem zárhatjuk el az emberek elől, nem állapítható meg generális tilalom a devizában, különösen euróban felvehető lakáshitelekre. Ezért az általános szabály szerint újra vehetnek fel euróban jelzáloghitelt az emberek, a kormány 2011. július 4-én megjelent rendelete (a szociális konzultáció eredményével összhangban) azonban eleget tesz annak a társadalmi elvárásnak, hogy ez a feloldás ésszerű és teljesíthető keret között történjen.

Eszerint ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott devizahitel olyan hitelképes természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – részére nyújtható, akinek a hitelkérelem benyújtásakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított, a hitel devizanemében fennálló, dokumentálható rendszeres havi bruttó jövedelme meghaladja a hitelszerződés aláírásának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének tizenötszörösét. Magyarul az vehet fel devizában jelzáloghitelt, aki eleget keres devizában ahhoz, hogy az árfolyam-ingadozás ne sodorja őt lehetetlen helyzetbe. Lásd: a Kormány 110/2011. (VII. 4.) Korm. rendelete a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.

Otthonvédelmi kamattámogatás vehető igénybe

Az ötpontos akcióterv része az is, hogy ha valaki kész nagyobb lakásból kisebbe költözni, és ezzel együtt nagyobb hitelét kisebbre cserélni azért, hogy törleszteni tudja adósságát, akkor a kisebb (vagy kisebb hitellel járó) lakás megvásárlásához kamattámogatást kap legfeljebb öt éven keresztül. A programról októberben döntött a kormány, részleteit Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ismertették 2011. október 12-én az Otthonteremtési program részeként. A Kormány és a Bankszövetség 2011. december 15-én létrejött megállapodása szerint a Kormány kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatást, mely alapján, aki forintra átváltja hitelét és a hitelfedezetet nyújtó ingatlanban életvitelszerűen lakik, kamattámogatást kap. Ennek további feltétele, hogy az ingatlan forgalmi értéke a szerződéskötéskor nem lehetett több 20 millió forintnál Budapesten,15 millió forintnál vidéken és legalább egy kiskorú gyermek van a háztartásban. A kamattámogatás 5 évre szól, melynek mértéke az első évben 50%, majd évente 5%-kal csökken. Nem veheti igénybe a konstrukciót az, aki fizetéskönnyítő programban vesz részt és ebből eredő kötelezettségének 90 napon túl a minimálbér (78 ezer Ft) összegében nem tesz eleget.

A konstrukcióban részt vevők elvesztik jogosultságukat a kamattámogatásra, ha 60 napon túl nem fizetnek. A kamattámogatási rendszerről szóló kormányrendelet 2011. december 29-én jelent meg, módosítása pedig 2012. március 6-án. Eszerint változik a támogatás intenzitása attól függően, hogy milyen célból kívánják felhasználni, illetve a gyermekek számától függően akár hetven százalékos kamattámogatással indul, ami az ötödik évre 50 százalékra csökken. A lakás értékétől függően ez a szám harminc millió, illetve tizenkét millió forint korszerűsítés esetében. A kamattámogatás használt és új lakás vásárlása esetén 2012. március 6-tól igényelhető, a kamattámogatás további két lehetőségével azonban csak azután élhetnek az érintettek, ha az Európai Bizottság jóváhagyja.

Négy részből áll a kamattámogatási rendszer:

1. A rendszer legnagyobb része, az új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez kapható támogatás.

- Ebben az esetben a kamattámogatás időtartama legfeljebb öt év, de a futamidő lehet hosszabb is.

- Kamattámogatás csak olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amely 2010. január 1. után kapott használatbavételi engedélyt, illetve ha ilyennel még nem rendelkezik, akkor az építési engedély dátuma későbbi 2010. január 1-nél.

- Aki új lakást épít, annak a bekerülési költség 70 százalékáról kell számlát felmutatnia, ha bontott anyagot is használt, a bekerülési költség 20 százalékáig - a felelős műszaki vezető igazolásával - az is beszámítható. Számla csak igazoltan működő cégtől fogadható el. Ugyanezek a szabályok a korábbi lakásfinanszírozási rendeletben is szerepeltek.

- Az új lakásra felvett hitel támogatásának feltétele, hogy a lakás - áfával, de telekár nélkül - ne kerüljön többe 30 millió forintnál. Ekkor a támogatás legfeljebb 10 millió forint hitel után jár.

- Használt lakás vásárlása vagy felújítása után akkor jár támogatott hitel, ha a vételár, illetve a költség nem több 15 millió forintnál. Ekkor a támogatott hitel 6 millió forint lehet.

2. Kamattámogatás késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához.

- Külön része a rendszernek a hiteladósok ingatlanjainak megvásárlásához, illetve a kisebb lakások megvásárlásához kialakított kamattámogatás.

- A lakás értékét ekkor a bank állapítja meg, és a vevő akkor kaphat támogatott kölcsönt, ha a forgalmi érték Budapesten és a megyei jogú városokban nem több 15 millió, más településen pedig 10 millió forintnál. A támogatott hitel az első esetben 10, a másodikban 7 millió forint lehet.

3. Hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatás.

- A hátralékos adós is kaphat ilyen hitelt, ha legalább komfortos, kisebb lakást vásárol. Az alapterületre kisebb lakásnak olcsóbbnak is kell lennie, mint amilyet elhagy az adós, viszont az energetikai minősítési osztálya nem lehet rosszabb annál.

4. Devizahitel kiváltására felvett kölcsön kamatainak megfizetéséhez igénybe vehet kamattámogatás

- A devizahitel kiváltására felvett kölcsön után is jár támogatott hitel a Bankszövetséggel való megállapodás alapján, amennyiben a forintra váltott hitel 25 százalékát a bank elengedi.

- A lakás forgalmi értéke azonban nem lehet több a fővárosban 20 millió, másutt 15 millió forintnál, és az adósnak az adott lakásban kell - legalább egy gyermekkel - élnie.

Otthonteremtési program indul

2011. október 12-én Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter együtt jelentette be a kormány Otthonteremtési programját. A program legfőbb célkitűzése, hogy megállítsa a lakásépítések számának évek óta tartó csökkenését, élénkítse a lakáspiacot, növelje a lakáscélú beruházási kedvet. Mindezt úgy, hogy ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot és terhet a lakosság és a költségvetés számára. 2003 közepétől a lakáshitelek jogosultsági feltételei jelentősen szigorodtak, ezt követte a lakáshitelek után járó szja-kedvezmények korlátozása, majd 2007-től a teljes megszüntetése. A forintalapú támogatott forinthitel felvétele lehetőségének beszűkülésével párhuzamosan felfutott az ingatlanfedezettel nyújtott devizaalapú hitelállomány, végzetes helyzetbe taszítva a magyar családokat. 2009-ben a lakástámogatási rendszer lényegében megszűnt.

Magyarországon 2010-ben mindössze 20.823 új lakás épült. A tavaly kiadott lakásépítési engedélyek rendkívül alacsony száma (17.353) azt vetíti előre, hogy a megépített lakások száma tovább csökken. A lakásépítési ágazat leépülésével jelentős számú munkahely és vállalkozás szűnt meg. A foglalkoztatottakból a gazdasági válság kezdetekor több mint 300 ezer fő dolgozott az építőiparban (a versenyszférában alkalmazottak több mint 10%-a). 2011 márciusában az építőiparban foglalkoztatottak száma 260 ezer főre olvadt. A kormány a lakáshoz jutás elősegítése és a korszerű, jó minőségű, energiatakarékos lakásépítések élénkítése érdekében döntött az Otthonteremtési program két eleméről. A döntés alapján a kormány szigorúbb feltételek mellett egy átdolgozott rendszerben visszaállítja a szociálpolitikai kedvezményt, illetve az Ötpontos Otthonvédelmi Akcióterv ötödik pontjaként elindul a kamattámogatási rendszer. A vissza nem térítendő szociálpolitikai támogatást azok vehetik igénybe, akiknek nincsen ingatlanjuk az elbírálás időpontjában, új lakást építenek vagy vásárolnak, minimum hat hónapra visszamenőleg legalább a szülők egyikének munkaviszonya volt, számlákkal igazolják a költségeket és nincs köztartozásuk.

Két meglévő vagy vállalt gyermek esetében az igényelhető összeg 800 ezer-1,3 millió forint, három esetében 1,2-2 millió, míg négy vagy több gyermek esetében 1,6-2,5 millió forint. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, 2012-ben mintegy 4 ezer igénylőre számítanak, ennek 5,2 milliárdos fedezetét tartalmazza a költségvetés. A részleteket lásd a Magyar Közlöny 2011.december 6-i 145. számában: a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet A lakásépítési támogatásról és a 257/2011. (XII. 6.) Korm.rendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról.

Szociális Családiház-építési Program

A kormány a fenti intézkedéseken túl Szociális Családiház-építési Program indításáról döntött - az erről szóló kormányhatározat 2011. augusztus 10-én jelent meg. A program családmérettől függő, differenciált alapterületű családi házak építését foglalja magába. Alapvetően ezer négyzetméter területű telkeken házikerti növénytermesztésre lesz lehetőség. Teljes, korszerű és energiatakarékos közműellátást valósít meg ezeken a területeken a kormány, alacsony rezsiköltséggel működtethető, energiahatékony technológiákkal épülnek a házak. Az építkezések során közfoglalkoztatás és saját munka igénybevételére is lehetőség lesz. A karitatív szervezeteket is kéri a kormány, hogy szükség szerint mentorálással segítsék a családok önfenntartóvá válását.

A program azokra a településekre terjedhet ki, ahol a település környezetében nincs üresen álló, használt, az építési költségnél alacsonyabb áron megvásárolható lakás, vagy a helyi önkormányzat megfelelő, beépítésre szánt területet biztosít, legalább 80 épületet tartalmazó modulokban megvalósítható jelleggel. Első helyszínként a kormány a Budapesttől félórányira található Ócsa települést választotta a szociális családi házépítés helyszíneként, ahol összesen minimum 66 hektáron épülnek fel az otthonok. A kormányhatározat szerint 80–100 db negyven négyzetméteres, 200–220 db ötven négyzetméteres, 80–100 db hatvan négyzetméteres, 35–55 db hetven négyzetméteres, 20–25 db nyolcvan négyzetméteres lakás, valamint egyéb szolgáltató intézmények, utak, közüzemi szolgáltatások kiépítését.

Első ütemben 80 lakás építését tervezi a kormány, a tényleges igényeknek megfelelően pedig összesen 500 lakás építését. Az ócsai házak felépítésére vonatkozó gyorsított tárgyalásos közbeszerzési kiírás 2012. április 20-án jelent meg, melyre 2012. május 2-ig lehet jelentkezni, a második fordulóba jutott jelentkezőket pedig május 10-ig értesíti az ajánlatkérő. A házak építése mellett a kormány vállalta a helyi általános iskola, óvoda és bölcsőde bővítését és fejlesztését, valamint az utak, a közvilágítás, az elektromos hálózat, az ivóvízhálózat, a szennyvízcsatorna kiépítését. 2012. március 21-i ülésén a Kormány döntött az ócsai szociális családiház-építési programban épülő új ingatlanok éves bérleti díjáról, mely így a házak forgalmi értékének egy százaléka lesz. 2012. március 19-re elkészültek a program mintatervei, melyek között szerepelnek 40, 50 60, 70 és 80 négyzetméteres házakra is tervrajzok. A tervrajzok megtekinthetőek ezen az oldalon.

Az építtető a Belügyminisztérium, a beruházás lebonyolítója és építési műszaki ellenőre a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. Annak érdekében, hogy a beruházások minél gyorsabban és gördülékenyebben valósulhassanak meg, a kormány a program keretében az Ócsán megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította augusztus 10-i rendeletében. A devizahitelesek megsegítéséről szóló 2011. június 14-i kormányhatározat alapján, amennyiben az adós fizetési késedelemben van, az árfolyamrögzítés igénybevételével normalizálhatja a devizaalapú hitelének törlesztési ütemét. Amennyiben az adósok jelzáloghitel-törlesztésük fizetésében 90 napon túli késedelemben állnak, lakóingatlanukat eladják, és kisebb értékűt vásárolnak, állami kamattámogatást vehetnek igénybe.

Abban az esetben azonban, ha az árfolyamrögzítés nem alkalmazható (pl. a hitelt nem devizában vették fel, vagy az adós rögzített árfolyam mellett sem tud megfelelően törleszteni), illetve ha az állami kamattámogatás nem nyújt megfelelő segítséget, akkor az Eszközkezelőn keresztül adható további segítség a szociális feltételek alapján erre jogosultaknak. Amennyiben az

Eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket az adós nem jogosult igénybe venni, vagy a bérlővé vált korábbi adós nem képes fizetni a lakbért, illetve fedezni az ingatlan fenntartási költségeit, a Szociális Családiház-építési programmal, vagy az illetékes önkormányzat szociális bérlakásainak bevonásával oldható meg az adós lakhatása.

A devizahitel-adósok 90 százalékán segíthetnek a kormányzati intézkedések

A devizahitel-adósok megsegítését célzó különböző központi programok az ügyfélhitel-állomány akár 90 százalékát érinthetik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) fogyasztóvédelmi kockázati jelentése szerint.

A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés hatására 2012. február végéig az előző év szeptember végi hitelállományhoz képest mintegy negyedével csökkent a háztartások jelzálog alapú devizakitettsége. A korábbi 5600 milliárd forintnyi deviza-hitelállomány 4200 milliárdos szintre csökkent. A konstrukció csaknem 170 ezer családnak jelentett segítséget, az esetek kétharmadában pedig - ahol önerőből történt a rendezés - végleges megoldást a devizahitel-problémákra. Fogyasztóvédelmi szempontból különösen fontos a fogyasztók legszélesebb rétege számára elérhető további állami adósságrendező vagy adósságkönnyítő konstrukciók sikeres lebonyolítása, például az árfolyamgát megújított változata. A tájékoztatás szerint ezek a programok 2012 végére a 2011. szeptemberi vonatkozó hitelállomány akár 90 százalékát is érinthetik.

Kontroll a bankok fölött

Augusztus 17-én Orbán Viktor kormányfő felkérte a nemzetgazdasági minisztert arra, hogy állítsa fel az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot. Augusztus 26-án megtartotta alakuló ülését a Bizottság, amelynek tagjai: Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki egyben a bizottság vezetője is.

A bizottság feladata, hogy a lakosság érdekében elérje azt, hogy a bankok jelenleg igen változatos és nehezen követhető törlesztőrész-, kamat-, és költségszámítási gyakorlata egységes legyen, és az ügyfelek kiigazodjanak a banki számítási gyakorlat útvesztőjében és tisztán lássák azt, hogy a bankok milyen költségeket, miért, és hogyan terhelnek rájuk. A bizottság emellett áttekinti a hazai lakossági hitelezés szabályozását, különös tekintettel a banki hitelek árazásának átláthatóságára, a bankok közötti versenyhelyzetre és a fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelőségére.

Ennek kapcsán megtárgyalja és figyelembe veszi az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság tagjai által képviselt szervezetek önálló javaslatait, illetve a nemzetközi szervezetek ajánlásait, más országok legjobbnak tekintett gyakorlatait, tapasztalatait is. A bizottság munkájáról rendszeresen tájékoztatja a kormányt, és a kormány hatásköréhez tartozó pénzügyi szabályozási javaslatokat fogalmaz meg.

A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségének hatályba lépése után pár nappal Rogán Antal felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte az összehangoltság, a kartellezés gyanúját veti fel, hogy a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének engedélyezése után több bank megemelte forinthiteleinek kamatait. Ezért arra kérte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét, vizsgálja ki, hogy a versenytörvényt megsértve összejátszottak-e a bankok a hitelkamatok megemelésekor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét pedig arra kérte fel, állapítsa meg, hogy a bankok a pénzintézeti és a fogyasztóvédelmi törvények betartásával jártak-e el a forinthitelek kamatainak megdrágításakor. A hatályba lépés után a bankrendszer több szereplője szinte azonos időben döntött forinthitelei - eltérő mértékű drágításáról úgy, hogy a jegybanki alapkamat időközben nem emelkedett, a forrásköltségek érdemben nem változtak, és forrásszűke sincs. Van olyan pénzintézet, amely több mint 2 százalékkal emelte forinthiteleinek kamatait.

A jelek arra mutatnak, hogy egyes bankok szándékosan túlárazzák a forinthiteleket, és azok következetes drágításával arra törekednek, hogy a végtörlesztés lehetősége ne legyen lehetőség, vagy csak nagyon keveseknek. A Gazdasági Versenyhivatal 2011. november 23-án bejelentette, hogy vizsgálatot indított hét magyarországi pénzintézetnél a lakossági jelzáloghitelek kamatának egy időben végrehajtott emelése miatt, aminek valószínű magyarázata kartell-megállapodás. A GVH észlelte, hogy a magyar lakossági bankpiacon több vezető pénzintézet 2011. szeptember 22. után egymással közel azonos időpontban jelentős mértékben, 0,5-2 százalékponttal megemelte lakossági jelzáloghiteleinek kamatát, illetve magasabb kamatú új terméket vezetett be. A GVH tudomására jutott információk szerint a bankok egy időben végrehajtott emeléseinek valószínű magyarázata a bankok közti megállapodás.

A Kormány partnert lát a Hiteltársulásban

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. október 25-én találkozott Doubravszky Györggyel, a Hiteltársulás alapító-vezetőjével és hangsúlyozta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szövetségest lát a Hiteltársulás nevű civil kezdeményezésben, hiszen közös a cél: megoldást találni az egymillió bajba jutott, devizahitellel rendelkező háztartás helyzetére.

A tárca és a Hiteltársulás civil kezdeményezés közös munkacsoportot alapít, hogy egy kosárba gyűjthessék a bajba jutott devizahiteleseken segítő megoldásokat. A felek megállapodtak abban, hogy nincs egy üdvözítő megoldás, ezért áttekintették az eddig meghozott intézkedéseket, illetve azok eredményeit, valamint szóba kerültek újabb, a devizahiteleseket érintő lehetséges lépések is. A miniszter és a társulás vezetője megállapodtak abban, hogy folytatják a közös gondolkodást. A Hiteltársulás nonprofit civil szerveződés, amely 2011. október 6-án indult, céljuk, hogy a beszerzési társulásokhoz hasonlóan összegyűjtsék a devizahitelesek igényeit. A civil kezdeményezést az felismerés hívta életre, hogy hiába van lehetőség fix árfolyamon lezárni a devizahitelt, ha ahhoz nem társul kedvező forinthitel. Erre találhatna megoldást a közösség azzal, hogy a lehető legtöbb hiteles igényét összegyűjtve kedvező feltételű hitellehetőséget próbál találni a tagoknak. A Hiteltársulás már több mint 14 ezer hitelest tömörít 171 milliárd forintnyi becsült hitelösszeggel.

2011. november 23-án újabb konzultációt folytatott a Kormány a Hiteltársulás képviselőivel, ahol a Kormány átvette a szervezet által eddig összegyűjtött, több mint kétezer javaslatot. Következő lépésként a Kormány szakmai stábja megvizsgálja a beérkezett javaslatokat. A Kormány és a Hiteltársulás ismét megerősítette, hogy továbbra is közösek a céljaik: megoldást találni a jövő év végére az 1 millió bajba jutott devizahitellel rendelkező háztartás helyzetére.

Pozitív adóslista jön létre

A kormánypárt kezdeményezésére, a kormány támogatásával jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista.

Az erre vonatkozó törvényt az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én elfogadta. A törvény megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást (tlh), így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd. A nyilvántartás bevezetése segíti a hitelbírálat megalapozását és az ügyfél fizetőképességének jobb megismerését. A bankok így pontosabban és gyorsabban fel tudják mérni a kihelyezendő hitelek megtérülését, ami jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, elősegíti a piac biztonságosabb működését. A teljes listás rendszer a hitelt kérelmező ügyfél minden érvényben lévő hitelszerződését, valamint a hozzájuk kapcsolódó "negatív eseményeket" is tartalmazza, így láthatóvá válik, hogy az ügyfélnek milyen egyéb adósságszolgálati kötelezettségei vannak a kért hitel törlesztési időszakában, és továbbra is kiderülnek az eddigi törlesztési problémák, értékelhető a korábbi fizetési képesség és hajlandóság. Továbbra is nyilvántartják a fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összegét, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módját és időpontját, a követelés másik pénzintézetnek történő átruházására, valamint perre utaló megjegyzéseket. Az érintettek bármikor, korlátozások nélkül, költségmentesen megismerhetik a KHR által kezelt, róluk nyilvántartott adatokat.

A referenciaadat-szolgáltatóknak a törvény hatályba lépésétől - ami a kihirdetést követő 15. nap - számított 30 napon belül írásban tájékoztatniuk kell a magánszemély ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, az adatátadási kötelezettségről, a KHR-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfelet megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni. Az ügyfelek a tájékoztató kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhetik adataik pontosítását. A fennálló szerződések ügyfelekre vonatkozó referenciaadatait a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül, az elmúlt 5 évben lezárt szerződések adatait pedig legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 180 napon belül kell átadni.

Törvény a kamatok és a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) korlátozására

Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága javaslatára az Országgyűlés 2011. november 7-én egy olyan törvényt fogadott el, melyben a felszámítható kamatok és teljes hiteldíj mutató (thm) mértékének korlátozták, így azok mértéke 2012-től nem lehet 24 százalékponttal több az érintett naptári félévet megelőző napi jegybanki alapkamatnál. Kivételt jelentenek a magasabb kockázatú és költségű áruhitelek, illetve a hitelkártyához kapcsolódó kölcsönök, amelyeknél ez a korlát magasabb. 2012. március 19-én elfogadott törvénymódosítással változott a THM-plafon szabályozása: nem az érintett naptári félévet megelőző napon, hanem az előző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat lesz az irányadó a korlátozás alkalmazásánál 2012. április 2-től. A módosításra azért volt szükség, mert a jegybank kamatdöntő üléseit a hónap végén tartják, ezért előfordulhat, hogy a pénzügyi intézményeknek egy nap sem áll rendelkezésükre a jegybanki alapkamat változásából adódó törvényi kötelezettségek végrehajtására.

A törvény átláthatóbbá tette a jelzáloghitelek árazását. A jelzáloghitel-szerződés esetén a pénzügyi intézmény a fogyasztó szerződésszerű teljesítése esetén nem számíthat fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. A jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kamat változását vagy referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy a kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott legalább 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzítenie kell.

A referencia-kamatláb forinthitelnél a 3, a 6 vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 vagy 5 éves állampapír átlaghozam. Az euróhitelnél és euró alapú hitelnél a 3, a 6 vagy a 12 havi EURIBOR, a svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3, a 6 vagy a 12 havi CHF LIBOR.

A Kormány és a Bankszövetség devizahitel-kiváltási megállapodást kötött december 15-én

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőivel találkozott 2011. november 3-án, és megállapodtak, hogy a Kormány és a bankszektor együtt dolgozik tovább a devizahitelesek tehermentesítésén és a gazdasági növekedési szükséges intézkedéseken. A Bankszövetség 2011. november 17-én elküldte a Kormánynak a javaslatait, amelyről egyeztetés kezdődött, a kormány háromfős delegációját Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felelős államtitkár vezette. A tárgyalások eredményeként a felek devizahitel-kiváltási megállapodást dolgoztak ki, a megállapodást 2011. december 15-én írta alá ünnepélyes keretek között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke. Orbán Viktor sikerként értékelte a kormány és a Bankszövetség között aláírt megegyezést, amely mindenki számára kezelhető, kiszámítható megoldást jelent és megosztja a devizahitelek miatti terheket a családok, a kormány és a bankok között. A december 15-i megegyezés minden devizahiteles számára lehetőségeket kínál, azoknak is, akik esetleg kimaradtak a végtörlesztés lehetőségéből. A megegyezés lényege, hogy három szereplő, a bankok, az állam, és a devizahiteles családok megosztják egymás közt a terheket és így 900 milliárd Ft-os terhet vehetnek le a devizahitelesek válláról. 180 forintos svájci frank árfolyamig az ügyfél viseli az árfolyamkockázatot, afeletti résznél a bankok és a kormány viselik az árfolyamkockázatot kétharmad-egyharmad arányban. Négy nagy fejezetet zártak le a tárgyalások során, amelynek első három fejezete érinti közvetlenül a devizahiteleseket, a negyedik fejezet általános érvényű megállapodás a kormány és a bankszektor szoros együttműködésére a gazdasági növekedés érdekében. A megállapodás alapján létrejövő öt éves hitelkiváltási program költségeiből 300 milliárd forint jut az államra és 600 milliárdot vállaltak a bankok.

1. A végtörlesztés terhének rendezése:

- A végtörlesztést igénylőknek a korábbi február végi határidő helyett 2012. január 30-ig kell bemutatniuk a végtörlesztéshez elegendő összegű igazolást.

- A megállapodás szerint a végtörlesztéshez 7,5 millió forintig nyújtható munkáltatói vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani kell.

- Szintén a megállapodás része, hogy közalkalmazottaknak és köztisztviselőknek a végtörlesztéshez vissza nem térítendő támogatás nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, melynek mértéke függ a háztartásban élő gyermekek számától.

- A bankok a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő veszteségük 30%-át leírhatják a 2011. évben bevallott bankadóból. Amennyiben a 2011. évi bankadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni az összeget.

2. Megoldás a 90 napon túli késedelemmel rendelkező adósok számára:

- Akik már több mint 90 napja a minimálbért meghaladó összeggel, vagyis legalább 78 ezer forintos tartoznak, azoknak – ha kérik - az adósságát átváltják forintra. A tartozás átváltásának és elengedésének szabályait tartalmazó törvényt 2012. március 19-én az Országgyűlés elfogadta. A Kormány a szabályozás részletes tartalmáról egyeztetéseket folytatott az érintett szakmai és civil szervezetekkel. Augusztus 31-ig kötelesek a bankok forintra váltani a tartósan nem fizetők devizahitelét. Esetükben a pénzintézeteknek a forintra váltás napján el kell engedniük a követelésük negyedét. A pénzintézeteknek a jegybank által meghirdetett, 2012. május 15. és június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán kell forintosítaniuk a devizakölcsönöket, ha az adós fedezetül szolgáló ingatlana a kölcsön felvételekor nem ért többet 20 millió forintnál. A forintra váltásra az jogosult, akinek a bank még nem mondta fel devizakölcsön-szerződését, és 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintos, 90 napon túli késedelme volt, ami azóta is folyamatosan fennáll. Emellett a jelzáloggal terhelt egyik ingatlanra sem lehet bejegyezve végrehajtási jog, és május 15-ig nyilatkozni kell a fizetőképtelenség okáról. A bankok sem a forintra váltással, sem a követelés negyedének elengedésével összefüggésben nem számíthatnak fel díjat, költséget. A pénzintézeteknek az - említett feltételeknek megfelelő - adósokat április 15-ig kell értesíteniük a forintra váltás, valamint a tartozás elengedésének lehetőségéről. A banknak az értesítésben tájékoztatnia kell az ügyfelet a szerződésmódosítás után fennálló tartozás várható mértékéről és a várható törlesztőrészletről is.

- Emellett a Kormány vállalta, hogy kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatást, mely alapján, aki forintra átváltja hitelét és a hitelfedezetet nyújtó ingatlanban életvitelszerűen lakik, kamattámogatást kap. Ennek további feltétele, hogy az ingatlan forgalmi értéke a szerződéskötéskor nem lehetett több 20 millió forintnál Budapesten,15 millió forintnál vidéken és legalább egy kiskorú gyermek van a háztartásban. A kamattámogatás 5 évre szól, melynek mértéke az első évben 50%, majd évente 5%-kal csökken. Nem veheti igénybe a konstrukciót az, aki fizetéskönnyítő programban vesz részt és ebből eredő kötelezettségének 90 napon túl a minimálbér (78 ezer Ft) összegében nem tesz eleget. A konstrukcióban részt vevők elvesztik jogosultságukat a kamattámogatásra, ha 60 napon túl nem fizetnek.

- Továbbá a Kormány bővíti azok körét, akiknek az ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolhatja. Eddig a további feltételek mellett legalább két gyermek volt a kritérium. A megegyezés szerint már egy gyermek esetében is jogosult lesz az Eszközkezelő megvásárolni az ingatlant. Továbbá rögzítették, hogy az Eszközkezelő 2012 év végéig 8 ezer, 2013 végéig 15 ezer, 2014 végéig 25 ezer ingatlant vásárol meg. Az Eszközkelező által megvásárolt ingatlanokat nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni.

3. A törleszteni képes adósok számára 30-35% tehercsökkentést jelenthet, ha részt vesznek a programban.

- A törleszteni képes adósok számára kimondja a megállapodás, hogy 2012 végig lehetőség van az árfolyamgátban való belépésre, az árfolyam-különbözetből eredő tartozás jóváírása a gyűjtőszámlán pedig 2016 végéig biztosított.

- Az érintetteknek a tőketartozást piaci árfolyamon kell megfizetniük, a kamattartozást azonban svájci frank alapú hitelnél 180 forintos, euró alapúnál 250 forintos, japán jen alapúnál 2 forintos árfolyamon kell törleszteniük. A 180-270 forintos svájci frank, a 250-340 forintos euró és a 2,5-3,3 forintos japán jen közötti árfolyamsávokban az adós az alsó értéken törleszt, az árfolyamgát feletti rész pedig gyűjtőszámlára kerül, ám ennek a számlának csak a tőkerészét kell megfizetnie. A hitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatot a bankok és a kormány fele-fele arányban fedezi. Tehát a 270 forint/frank, a 340 forint/euró és a 3,3 forint/japán jen árfolyamszintek feletti árfolyamkockázat a költségvetést terheli.

- A programban résztvevők a bejelentkezést követően 3 évvel léphetnek ki abból.

Parlamenti vizsgálat a lakosság eladósodásának okairól

Az eladósodás okainak vizsgálatára parlamenti vizsgálóbizottságot hoztak létre 2011 szeptemberében, a 2002-2010. közötti lakossági devizaeladósodás okait, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló bizottság néven. A bizottság jelentését 2012. március 19-én fogadta el az Országgyűlés, 2012. április 2-án pedig határozatban döntöttek a képviselők róla, hogy a jelentés alapján milyen további intézkedések szükségesek az ügyben. A jelentés szerint a baloldali kormányok, a bankok és a hitelfelvevők is felelősek a devizaeladósodásért. A bizottság szerint, ha egységes, erős pénzügyi felügyeleti rendszer lett volna, a családok nem kerültek volna a mostani nehéz helyzetbe. Az akkori kormányzatok a PSZÁF státusát, amely alkotmányos szerv volt, lényegében kormányzati szervvé minősítették, ezáltal beavatkozási lehetőségei is csökkentek. Az MNB, bár többször jelezte a problémát a kormánynak, nem tudott megfelelő eszközökkel hatni. Nyilvánvalóan a polgároknak is van felelősségük, mert el lehet várni tőlük a nagyobb tájékozottságot, körültekintést, a legnagyobb felelősség azonban az előző kormányzati ciklus pénzügyi ágazattal foglalkozó szereplőit terheli. Az állami pénzügyi fogyasztóvédelmi és a tisztességes versenyt vizsgáló állami szervezetek is súlyos mulasztást követtek el, ugyanis amikor látták, hogy a lakástámogatási rendszer megszűnésével az emberek belesodródtak ebbe a helyzetbe, összehangolt fellépésre lett volna szükség. A határozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt arra, építse be az általános iskolák felső tagozatai és a középfokú iskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteinek oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek a megismertetését és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

A kabinetnek meg kell vizsgálnia a pénzintézetek és a hitelközvetítők egymáshoz, illetve a hitelfelvevőkhöz való viszonyát.

Szintén meg kell vizsgálnia a kormánynak a devizahitelesek megsegítése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, és szükség esetén módosítania kell azokat, csakúgy mint a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó jogszabályokat.

A határozat emellett arra kéri fel a kormányt, vizsgálja meg, hogy az Európai Bizottságnak a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló, a hitelfelvevők információhoz jutását célzó irányelve hogyan illeszthető be a hazai jogrendbe.

Az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) arra kérte fel, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a versenyfelügyeleti hatóságokkal, végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazásáról, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen nagyobb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná.

A vizsgálatok eredményéről a kormánynak és a pénzügyi felügyeletnek 2012. augusztus 31-ig beszámolóban kell tájékoztatnia a parlament alkotmányügyi bizottságát.

Ügyészségi nyomozás indul a devizahitelezés miatt

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének feljelentésére 2012. áprilisában nyomozást indított el az ügyészség a devizahiteleket nyújtó bankok ellen, hogy tisztázzák, adócsalást követtek-e el a pénzintézetek. A nyomozás minden Magyarországon működő pénzintézetet érint, mivel hasonlóképpen jártak el a devizahitelek nyújtásakor. A szervezet szerint a bankok akkor követték el az adócsalást, amikor az adósoktól visszakapott pénzek egy részét nem adóköteles nyereségként könyvelték el. Ügyészségi nyomozás folyamatban van.

A Kormányablakokban is kérhetnek tájékoztatást a devizahitelesek

A bajba került devizahitelesek októbertől az ország 29 pontján működő Kormányablakokban is felvilágosítást kaphatnak lehetőségeikről. Számos kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogy kinek mire lesz lehetősége, hogyan tud azokkal élni, továbbá szükség lehet személyre szabott információkra is. Azon túl, hogy 29 helyszínen nyitva tartanak a Kormányablakok, a 1818-as központi kormányzati ügyfélvonalon 0-24 óráig bármikor tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők.

Fiatalok otthonteremtésének támogatása

Érdemes tudni azt is, hogy 2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére. Eddig a kérelmező fiatalok vagyoni jövedelmi helyzetétől függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis igazolniuk kellett, hogy az illeték egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent részükre. ,

A megoldás: a gazdaság talpra állítása

Nem utolsósorban el kell azt őszintén mondani, hogy - tekintettel arra, hogy a lakáshitelek olyan kölcsönök, amelyek visszafizetésére az embereknek pénzre van szüksége - a legeslegfontosabb, hogy a magyar gazdaság mielőbb talpra álljon, aki dolgozni akar, annak legyen munkahelye, aki gyermeket nevel, az ne rokkanjon ebbe bele. Ezért bízunk abban, hogy a kormány következetes, a hazai gazdaságot ösztönző és családokat támogató intézkedései következetesen „beérnek”, és egyre többen lesznek azok, akik fellélegezhetnek, munkához jutnak.

Forrás: (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)





Magyarország TUDATOS pusztítása, kifosztása és eladósítása nem 10 éve kezdődött.








Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Dr. Papp Lajos kirohanása: "milliók fognak meghalni a hazugság miatt".

A fáraók királycímei magyar nyelven íródtak, ma is jól olvashatók - A hieroglif írás is magyar írás!

Biztos hogy az elutasító gyermekvállalásért csak anyagi dolgok állnak a háttérben?

Magyarország kormánya valójában egy bejegyzett cég!

Magyarország TUDATOS pusztítása, kifosztása és eladósítása nem 10 éve kezdődött.

Csatlakozzatok az alkotmányos Magyarországhoz, mert az alaptörvény érvénytelen!

Milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről és kiknek az érdeke le hazudni történelmünket?

Egyedülálló kereseti lehetőség fő vagy mellékállásban!

Rendszer és értékrend váltás!

Rönkházak, Gerendaházak, Faházak és a természet páratlan kombinációja!